• Boldog Új Évet!

    Bizonyára mindannyiunk életében vannak nagyon fontos dátumok, sorsfordító időpontok amik eléggé meghatározóak, amikre szívesen emlékezünk és jóérzéssel töltenek el. Ilyenek a születésnapok, a különböző évfordulók (például a házassági), valamint az évkezdetek is. Ezekre valamilyen módon mindenki készül és általában ünnepel is. Érdemes ilyenkor kicsit megállni, visszanézni, emlékezni, értékelni és előre is nézni, tervezni, hiszen lezárul egy év, egy időszak. Ilyen kezdet az új év első napja is.

     

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
Kos
A nap a Kos jegyben
29 fok
Kos
Hold a Kos jegyben
25 fok
Újhold
Újhold
1 napos
Történet

 

 

Mióta ember él a Földön, kíváncsian fürkészi a végtelennek tűnő titokzatos égboltot, a titkokat rejtő, sötétségben ragyogó, csillogó alakzatokat. Hajdanán, már az őskor sámánjainak is segítséget, s bizonyos dolgokhoz támpontot nyújtott az égi űr megfigyelése. A titkot, akkor (és úgy gondolom, bizonyos mértékig ez a mára is igaz lehet) csak a kiválasztottak érthették. Barlangrajzokon ma is látható nyoma van annak, hogy őseink foglalkoztak a csillagokkal. Úgy gondolták tehát (talán jogosan), hogy egyes égitestek, a kozmikus energiák hatással vannak mindenkire, még az állatokra és a növényekre is. 

Thot, vagy ismertebb nevén Hermes Trismegistos, körülbelül Kr. e. 3600 évvel jegyezte le ma is híres sorait, a Tabula Smaragdinát.

Később, az ókori (Kr.e. 3000 – Kr.u. 476) kultúrákban megfigyelték, hogy bizonyos égitestek elmozdulnak a csillagokhoz képest. Ezeket az égitesteket bolygóknak nevezték el.

Hippokratész (i. e. 460–459), akinek nevét máig őrzi az orvosi eskü, arra oktatta tanítványait, hogy a gyógyításhoz feltétlenül vegyék figyelembe a csillagok állását: "Aki a nélkül gyakorolja a medicinát, hogy tekintetbe venné a csillagok járásának hatását, egyszerűen bolond."

Ptolemaiosz a 2. században írta Tetrabiblos művét, amely évszázadokig alapmű maradt.

A római császárok legtöbbje - köztük Julius Caesar  (Kr.e. 100-44), Augustus (Kr. e. 27 - Kr. u. 14) is a csillagjóslás híve volt, fénykorát azonban Nagy Konstantin (323-337) alatt élte.

A középkorban az asztrológia egyik legismertebb alakja Roger Bacon (1214-1292) filozófus, természettudós volt, aki a csillagfejtést is természettudomásos alapokra szerette volna helyezni. Véleménye szerint a csillagok az emberi sors tendenciáit szabják meg.

Hazánkban Mátyás király udvari asztrológusa Regiomontanus (1436-1476) volt, aki sikeresen gyógyította ki az uralkodót ismeretlennek tartott betegségéből, aminek fejében rendszeres javadalmazást kapott.

A későbbi korok híresebb asztrológusai: Nostradamus (1503 – 1566, orvos, gyógyszerész, csillagász-asztrológus, jós), Placidus de Titis (1603-1668, itáliai szerzetes, akit házszámítási módszere tett híressé), Kepler (1571 – 1630, neves német csillagász, aki számos asztrológiai munkája mellett felfedezte, hogy a bolygók a Nap körül ellipszis alakú pályán keringenek, Kepler törvényei alapján egészen pontosan előre lehetett jelezni a bolygók égi helyzetét), Jean-Baptiste Morin de Villefranche (1583 – 1656, orvos, matematikus, Richelieu bíboros udvari asztrológusa, az asztrológiai szemlélet megreformálója).

A XV-XVI. században sok pápa is támogatta az asztrológiát, sőt néhányan közülük foglalkoztak is e tudományággal. Európa több egyetemén még tanszék is jutott az asztrológiának.